Fagycsapnál lévő csőtörés
Akinek kertes háza van, telke vagy nyaralója, annak fölösleges magyaráznunk mennyire praktikus lehet a kerti csap megléte, akár locsolásra, akár egyéb vízvételezési megoldást tekintve, teljesen mindegy, hogy vezetékes vízrendszerrel vagy saját, fúrt kúttal rendelkezünk.
Meglepő, de nagyon sok tulajdonos nem érzi a szükségét a kerti csap telepítésének, pedig óriási szabadságot és hozzáadott értéket képvisel a folyó víz ingatlanon kívül is, kertben vagy az udvaron. Hamarosan itt a tavasz, érdemes mindenkinek elgondolkodni a lehetőségen, hisz összességében nem kíván óriási befektetést.
Aki pedig már élvezi a kerti csap előnyeit, annak a tavaszi első csapnyitás meglepetést is okozhat, és sajnos azt kell mondanunk nem jó értelemben. Ugyanis az elmaradó vagy hibásan kivitelezett téliesítés komoly károkat okozhat, amit talán csak most vesz észre, mert most tűnik fel a megugró "vízfogyasztás".
A minden jó szándék ellenére rosszul kivitelezett fagymentesítés (jellemzően szaktudás hiányában), vagy a szándékosan kókler módra elvégzett téliesítés olvadáskor nem várt kiadáshoz vezethet.
Itt nem csak egy fagycsap cseréről van szó, hisz mindez az átlagos háztartásban nem okoz likviditási problémát, hanem az elfolyó, komoly mennyiségű vízről, a meghibásodó vízóráról, amit a tulajdonosnak kell kifizetnie.
Ugyanakkor nem vonatkoztathatunk el az emberi, érzelmi oldalától sem, ami a bosszúságot és a kellemetlenséget illeti, főképp, ha a téliesítésért előzőleg fizetett is a tulajdonos, akár szomszédnak, akár vízszerelőnek, és mégis megjelent a fagycsapnál lévő csőtörés.
De ahhoz, hogy a fagycsapnál lévő csőtörésről érdemben tudjunk beszélni, muszáj néhány szót írnunk a fagycsap működéséről: a fagyhatár alá süllyesztett csőszakaszon helyezik el, és irányonként 90 fokos fordítással lehet elzárni vagy kinyitni.
A fagyhatár felett beszerelt fagycsap, és az egész földfelszín felett futó csőrendszer súlyos károkat szenvedhet télen, az idei tél ezt garantáltan bebizonyította, itt jelen esetben semmi nem segít csak a legalább 1,2 méterre történő süllyesztés (Magyarországon ugyan 80 cm a hivatalos fagyhatár, de a biztonsági ráhagyás miatt 1,2 métert javaslunk).
A fagycsapnál lévő csőtörés másik oka a fagycsap helytelen használata, elzáráskor a kerti csapot nem nyitják ki teljesen így a víz nem tud maradéktalanul kiürülni, ebben az esetben a csapban megfagyó víz szétfeszíti azt, és olvadáskor a tulajdonos arra lesz figyelmes, hogy szökik a víz, vagy drasztikus esetben mire észbe kap az akna már meg is telt vízzel.
A rosszul bekötött fagycsap szintén a csőtörés melegágya, hisz ahhoz, hogy vízteleníteni tudjunk, a fagycsapnak a rendszer legmélyebb pontján kell elhelyezkednie, emellett a pontos bekötési irányt is szem előtt kell tartani.
Olyan eset is előfordulhat, hogy látszólag semmilyen külső nyom nem utal csőtörésre és a fagycsap is épnek tűnik, ám kinyitásakor a nyomás a hajszálrepedéseket hirtelen szétfeszíti, és a víz szivárogni kezd, rosszabb esetben ömleni.
Az igazsághoz ugyanakkor az is hozzá tartozik, hogy a fagycsapokat nem sűrű használatra tervezik, rendeltetésszerűen ugye évente csak két alkalommal használjuk, ám így is kiemelten fontos vigyázni, hogy elfordításkor soha ne erőltessük.
Összességében elmondhatjuk, hogy a téliesítést bátran, bárki elvégezheti, telkén, kertjében, ha teljes mértékben biztos abban, hogy a vízvezeték rendszerben minden adott a fagy elleni védekezéshez. Ám, ha kicsit is bizonytalan, akkor inkább kérje már ebben is vízvezeték szerelő tanácsát, ami sokkal kedvezőbb, mint később a fagycsapot cserélni, rosszabb esetben ásni, betont törni.
Szűksége van segítségre? Hívjon minket!
Tel: 06709073440
Kérjen visszahívást!
E-mail:
epuletgepeszeti.kivitelezesek@gmail.cominfo@vizszerelo-budapest.huZávodszki Zoltán